Friedrich Klára: Magyar Karács - Friedrich Klára,Magyar Karács,Magyar Karácsony,Újjászülető Napot,Napba Öltözött Asszonyt,Babba Máriát,Badiny Jós Ferenc,Magyar Demokrata,Hankó Ildikó,Dionysus Exigiuus,Fehér Mátyás Jenő,Tarisznyás Márton,Magyar Világ,Csernitzky Károly,Mikszáth Kálmán,Hierofalco Cherrug,Tolnai Világlexikona1929,Akadémia Kiadó,Szent Sólyom,Bibliai Kislexikon, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Friedrich Klára: Magyar Karács

2008-12-24 22:13:50, szerda

	Friedrich Klára: Magyar Karácsony A Karácsony a Kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus születésének napja. A lexikonok szerint a 4. században, I. Gyula pápasága alatt kezdték ünnepelni. Rómában az 5. században már az állam is elismerte, december 25-én még a cirkuszi játékokat is betiltották. Ezen a napon azelőtt az Újjászülető Napot ünnepelték, Aurelianus császár 275-ben hozott rendelete szerint. A Csíksomlyói kegyszobor is a Napba Öltözött Asszonyt, ősanyánkat, Babba Máriát ábrázolja, aki a Holdon áll, feje körül pedig a 12 nyolcágú csillag, amely az eddig megtalált emlékeken legnagyobb értékű rovásszámjegyünk, az ezer, a sumer nyelvben pedig a tündérek, a "dingirek" jele. Badiny Jós Ferenc a Jézus király, pártus herceg című könyvében adatok sorával bizonyítja, hogy Jézus születésnapját a 358-as év előtt augusztus 11-én tisztelték. A Magyar Demokrata 2002, 51-52. számában Hankó Ildikó történelmi és csillagászati események egybevetése után arra a következtetésre jut, hogy Jézus születésének napja az i. e. 7. év tavaszára esett. Dionysus Exigiuus római apát volt az, aki javaslatot tett jelenlegi időszámításunk bevezetésére. Fehér Mátyás Jenő domonkos rendi történész, később emigrációban élő író, az általa lefordított 12-13. századi inkvizíciós jegyzőkönyvek szerint őseink hitvilágában is legnagyobb ünnep a karácsony volt, már jóval Jézus születése előtt, és ennek az ünnepnek e jellegére a karácsony szó utal, amely kerecsensólymot jelent. Hivatalos nyelvészeink, akik nagy igyekezettel bizonygatják, hogy minden szavunkat másoktól vettünk át, a karácsony szót ismeretlen vagy szláv eredetűnek határozzák meg, sőt az egyik lexikonban azt olvastam, hogy a magyarok a "megtestesülés", latinul inkarnáció kifejezés kifacsarásával jutottak karácsony szavuk birtokába. A téli napforduló őseink életében is jelentős ünnep volt, összegyűltek, magukkal hozva a Nap madarakat, a kerecsensólymokat. Ekkor röptették fel őket először a levegőbe, a táltosok áldása után. Ezt nevezték kerecseny ünnepnek, amelyet később betiltottak a táltos vallással együtt. Néprajzi és történelmi könyvekben keresgélve hasonló adatra sokáig nem találtam, olyan sikeresen tüntették el a hagyományokból ősvallásunkat. De a nép emlékezete megőrizte őseit, akik évezredek távolából szólnak az őket kereső és tisztelő utódokhoz. Így rábukkantam Tarisznyás Márton néprajzkutató Gyergyó történeti földrajza című könyvében a kerecseny ünnep töredékeire, maradványaira a Ditrói madáreresztés című fejezetében. A népszokás szerint a gyerekek Karácsony előtt sok verebet fognak, majd az éjféli misén a templomban szabadon eresztik őket. Ez a szokás még 1912-ben az új templom felszentelése idején is élt. Madármise elnevezéssel Székelyszentkirályon is fennmaradt. Bár e szép hagyományt sikerült elsorvasztani és kerecsensólymok helyett verebek szállnak fel, teljesen elpusztítani azért mégsem lehetett, karácsony szavunk pedig megtartja emlékét. Ezért az éjféli misén, vagy bárhol legyünk is ezekben az órákban, röptessük fel lelkünkben sólyomként egy imát őseinkért, Magyarországért, önmagunkért. Ez az írásom 2002. december 20.-án jelent meg a Magyar Világ nevű hetilapban. Azóta kedves ismerősünk Csernitzky Károly, akinek kislánya Csilla rovásírásversenyeink sikeres résztvevője volt, egy újabb adattal örvendeztetett meg, amely bizonyítja, hogy a palócok is megőrizték ezt a hagyományt. Az idézetet Mikszáth Kálmán, Az én pohárom című elbeszélésében olvashatjuk. "Istenem, milyen szép egy éjféli mise falun; dermedt szárnyú verebeket eresztenek ki a templomban. Lucaszéket hoznak az emberek...." Érdekes összefüggést találtam a következő adatok alapján szent sólymunk és Jézus születési helye között: A kerecsensólyom latin neve: Hierofalco Cherrug. (Tolnai Világlexikona1929) A hier/hiero görög szó jelentése: szent, papi, vallási. Falco: sólyom, cherrug: a sólymok családján belül a kerecsen neve. Hierosolyma: Jeruzsálem név változata (Latin-magyar szótár: Akadémia Kiadó 1970). Jeruzsálem (azaz Szent Sólyom - F.K.) Palesztina fővárosa, jelentős város és erőd már az Ókorban, Dél-Kánaánban. Betlehem falu Jeruzsálemtől 7 kilométerre délre fekszik. (Bibliai Kislexikon, Kossuth 1979) * www.nemzetihirhalo.hu ***********

0 komment , kategória: Általános

Címkék: rovásszámjegyünk, kerecsensólymok, kerecsensólymot, következtetésre, magyarországért, elbeszélésében, időszámításunk, örvendeztetett, születésnapját, hagyományokból, kerecsensólyom, kifacsarásával, nemzetihirhalo, madáreresztés, elsorvasztani, megtestesülés, felszentelése, jegyzőkönyvek, ősvallásunkat, maradványaira, csillagászati, világlexikona, jeruzsálemtől, kereszténység, néprajzkutató, összefüggést, nyelvészeink, igyekezettel, bizonygatják, emigrációban, elnevezéssel, hitvilágában, születésének, elpusztítani, összegyűltek, bevezetésére, lexikonok szerint, cirkuszi játékokat, napon azelőtt, eddig megtalált, sumer nyelvben, általa lefordított, karácsony volt, karácsony szót, egyik lexikonban, téli napforduló, táltosok áldása, táltos vallással, hagyományokból ősvallásunkat, őket kereső, kerecseny ünnep, népszokás szerint, Friedrich Klára, Magyar Karács, Magyar Karácsony, Újjászülető Napot, Napba Öltözött Asszonyt, Babba Máriát, Badiny Jós Ferenc, Magyar Demokrata, Hankó Ildikó, Dionysus Exigiuus, Fehér Mátyás Jenő, Tarisznyás Márton, Magyar Világ, Csernitzky Károly, Mikszáth Kálmán, Hierofalco Cherrug, Tolnai Világlexikona1929, Akadémia Kiadó, Szent Sólyom, Bibliai Kislexikon,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]